2007. november 17., szombat

1 hét után


A héten elkezdődött a tanítás. A 2. csoportba kerültem, ami azért elég előkelő hely. Az elsőben ugyanis már az anyanyelvűek vannak, és szakmait tanulnak.
Hétfőtől csütörtökig van tanítás, fél 10-től délután 3-ig, közte 40 perces ebédszünettel. A mi csoportunkban 7-en vagyunk, és minden napra másik tanárt kaptunk.
Elképesztően tetszenek az órák. Magas színvonalú az oktatás, minden tanárunk lelkes, mosolygós, és annak ellenére, hogy folyamatosan oroszul beszélnek hozzánk, olyan ügyesen lavíroznak a szavakkal, hogy mindent megértünk;)
Azt hiszem nagyon hasznos lesz ez a 6 hét, szívem szerint utána még egyszer visszajönnék majd (egyesek már másodjára vannak itt). Bár eme ötletemet nem hangoztatom túlzottan, ugyanis körülöttem a Külkeres leányok igencsak visszaszámolják a napokat.
Ugyan a város még nekem sem nyerte el teljesen a tetszésemet, mindenestre élvezem a helyzetet, hogy más nyelven beszélnek, másként gondolkodnak, máshogy viselkednek..Szóval cultural experience.
A koliról meg ne is beszéljünk. Minden van, mint a moziban. Kínaiak, malájok, feketék, lengyelek, amerikaiak, indiaiak, szerbek, albánok, románok...Nem is sorolom tovább.
A héten összehaverkodtam a szobatársaimmal is, boroztunk. 2 pohár után már nekem is jobban ment az orosz, nekik meg az angol. Nagyon élveztem, beszélgettünk mindenről, család, otthon, suli, könyvek, filmek, zenék, pasik…Megy ez mint a karikapcsapás:)
Tegnap volt egy ún. nemzetközi nap. Aminek 2 része volt. Egyrészt az AIESEC-ben már régről ismert „global village”, amikor is minden nép kipakolja, amilye van..no csak jó értelemben:) Képek, kaja, pia, nemzeti öltözékek, díszek, mi1más. Volt ott minden. A mi asztalunk elég nehezen akart összeállni, köszönhető ez még mindig annak, hogy nincs igazán összefogva ez a magyar brigád. Mindenestre ez jó lehetőség volt arra, hogy megismerjük egymást. Már szerdán este tartottunk egy megbeszélést a 10. emeleten, amiből végül is jó kis közös gitáros, éneklős muri sült ki. Ezt aztán a pultunk előtt is bemutattuk. Nagy sikerünk volt. Kiegészítve mindezt egy kis magyar Pick szalámis szenyóval, pálinkával, Uniqummal. Az eltés leányok még plakátokat is kreáltak, és meg bevetettem a Macedóniában már jól bevált Hungary ppt-met (power pointos prezentáció).
A 2. részben a magyarok már csak nező szerepet töltöttek be. Sajnos ahhoz már nem voltunk elég összetartóak, hogy a kulturális bemutatót is összedobjunk. Nem is baj, mert voltak igencsak színvonalas bemutatók is. Égni meg a napon is lehet, nem;)
Amúgy leesett a hó, bár még csak kb. 15-20 cm. És szerencsére a moszkvai zimankó is várat még magára.

2 megjegyzés:

Altincsáncs írta...

Szia Eszti!
Nagyon örülök, hogy jól telnek a napjaid Moszkvában.
A várost imádni fogod, majd meglátod. Csak menj minél többet, ha nem akad útitárs a "visszaszámlálgatók" között, járd a várost egyedül. Keresd meg az eldugott kis tereket, kis parkokat, menj át gyalog az összes hídon,sétálj körbe a Bulvarnoje kolco-n, hihetetlen felfedezésben lesz részed!
Már itthon is esett hó, vasárnap varázslatos volt a táj, a sárga faleveles nyírfák, a még virágzó muskátlik és krizzantémok fehér hólepel alatt...
Az Északi-középhegységben már síelni is lehet, jó lenne, ha ez így is maradna.
Várom további írásokat!
Edit

Vajnai János írta...

üdvözlet Paksról!
Figyelemmel kísérjük napjaidat Moszkvában reméljük, hogy képeket is felraksz.
Jancsi