Most, hogy már csuty-csuty (kicsit) ismerem a város nevezetességeit, írok arról mit láttunk eddig. Jártunk a Lomonoszov egyetem parkjában, a Veréb-hegyen (régen: Lenin-hegy). A világ egyik legnagyobb egyeteméről van szó, kb. 34 000 diák jár ide. Bemenni sajnos nem tudtunk, viszont nagyszerű a kilátás a városra.
A Vörös tér természetesen alap. Megnéztük Lenint is; pont, mint egy viaszbábu. A Kremlt (erődítmény a város szívében) még csak „kerülgetjük”, meglehetősen sokba kerül a beugró, meg állítólag most mindent renoválnak. Hétvégén azért valószínűleg bemegyünk.
Templomok, Moszkva folyó, Puskin Galéria, Arbat (Moszkva Váci utcája) a Puskin szoborral és házzal, Nagy Péter óriásszobra, piacok, parkok, fények, hideg, tömeg, hatalmas autók, n+1 sáv és a morajló földalatti lét, a metrók világa, földalatti forgalmi dugók.
Jövő hét szerdán megyünk Szentpétervárra, körülbelül 30-an magyarok. Éjszaka utazunk vonattal, és 4 napot töltünk el ott, hétfőn hajnalban érkezünk vissza. A héten megvettük a vonatjegyeket, 2 kasszához álltunk sorba, és még így is 2 óráig tartott, mire minden jegy a kezünkben volt. Hiába, az orosz bürokráciáról nem egy könyv született. Ekkora nép, és mindenkit nyomon akarnak követni.
142 millióan vannak. Moszkvában 13 millió ember él, de az ingázókkal, diákokkal megtoldva legalább 15 millióra rúg a számuk. Mint egy óriási
hangyaboly: nyüzsögnek, mindenki fut a dolga után, úgy csorognak az emberek a mozgólépcső felé a metróban, mint a homokórában a homok (elég torokszorító élmény), és mégis, amikor felállnak a mozgólépcsőre, szépen jobbra rendeződnek, hogy akinek sürgősebb, az lefuthasson a bal oldali „sáv”-ban.
Majd még írok róluk legközelebb, csak nem akarom, hogy túl hosszú legyek, mert akkor már a „gyengébbek” (az öcséim:) feladják az olvasást.
Még anya kérdésére válaszolva, ami a kaját illeti: bevásárlás a közeli Perekresztok vagy Produkti boltokban, avagy a kicsit távolabbi Asan (Auchan)-ban, ami már egy egész délutános programot jelent. Főztünk már párszor, többek között pelményit és halat is. A menzát is kipróbáltam, 53 rubelért (400 HUF) egész menüt kaptam, jól is laktam belőle. Ezen kívül az út mellett kis bodegákban kaphatók az orosz speciális péktermékek: pirog, saurma, stb., amit meg is melegítenek. Nagyon jól tudnak esni egy-egy hosszú, fagyos séta után.
A vízzel sajnos most is „befürödtem”. Volt egy kisebb 3 napos diétám, mert csapvizet forraltam teának. Azóta 5 literes ásványvizeket fuvarozok a koliba. Így már Ok a dolog. Szóval megmaradok;)
A Vörös tér természetesen alap. Megnéztük Lenint is; pont, mint egy viaszbábu. A Kremlt (erődítmény a város szívében) még csak „kerülgetjük”, meglehetősen sokba kerül a beugró, meg állítólag most mindent renoválnak. Hétvégén azért valószínűleg bemegyünk.
Templomok, Moszkva folyó, Puskin Galéria, Arbat (Moszkva Váci utcája) a Puskin szoborral és házzal, Nagy Péter óriásszobra, piacok, parkok, fények, hideg, tömeg, hatalmas autók, n+1 sáv és a morajló földalatti lét, a metrók világa, földalatti forgalmi dugók.
Jövő hét szerdán megyünk Szentpétervárra, körülbelül 30-an magyarok. Éjszaka utazunk vonattal, és 4 napot töltünk el ott, hétfőn hajnalban érkezünk vissza. A héten megvettük a vonatjegyeket, 2 kasszához álltunk sorba, és még így is 2 óráig tartott, mire minden jegy a kezünkben volt. Hiába, az orosz bürokráciáról nem egy könyv született. Ekkora nép, és mindenkit nyomon akarnak követni.
142 millióan vannak. Moszkvában 13 millió ember él, de az ingázókkal, diákokkal megtoldva legalább 15 millióra rúg a számuk. Mint egy óriási
hangyaboly: nyüzsögnek, mindenki fut a dolga után, úgy csorognak az emberek a mozgólépcső felé a metróban, mint a homokórában a homok (elég torokszorító élmény), és mégis, amikor felállnak a mozgólépcsőre, szépen jobbra rendeződnek, hogy akinek sürgősebb, az lefuthasson a bal oldali „sáv”-ban.Majd még írok róluk legközelebb, csak nem akarom, hogy túl hosszú legyek, mert akkor már a „gyengébbek” (az öcséim:) feladják az olvasást.
Még anya kérdésére válaszolva, ami a kaját illeti: bevásárlás a közeli Perekresztok vagy Produkti boltokban, avagy a kicsit távolabbi Asan (Auchan)-ban, ami már egy egész délutános programot jelent. Főztünk már párszor, többek között pelményit és halat is. A menzát is kipróbáltam, 53 rubelért (400 HUF) egész menüt kaptam, jól is laktam belőle. Ezen kívül az út mellett kis bodegákban kaphatók az orosz speciális péktermékek: pirog, saurma, stb., amit meg is melegítenek. Nagyon jól tudnak esni egy-egy hosszú, fagyos séta után.
A vízzel sajnos most is „befürödtem”. Volt egy kisebb 3 napos diétám, mert csapvizet forraltam teának. Azóta 5 literes ásványvizeket fuvarozok a koliba. Így már Ok a dolog. Szóval megmaradok;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése